Hírek

Meddig bírja egy napelemes rendszer?
(2014. április 23.)

A napelemes rendszerek átlagosan tervezett élettartama 20-25 év szokott lenni. 20 évre szólnak a betáplálási támogatások a legtöbb európai országban, és a bankok is általában 20 évvel számolnak üzleti tervekben nagyobb erőműveknél. A húsz évet tehát vehetjük elvárható minimumnak.

Azt is hozzá kell tenni, hogy ebben a 20-25 évben minden komolyabb befektető úgy szokott számolni, hogy az invertereket várhatóan a 10-15 év körül elromlanak - egyszerűen bizonyos elektronikai alkatrészek az általános tapasztalatok szerint eddig bírják. Tehát a napelemes rendszer élettartama alatt egy inverter cserével azért számolni kell, de a napelemek, kábelek, rögzítés (amennyiben rozsdamentes acél és alumínium rögzítést használtunk) ki kellene bírniuk a 25 évet is.

De mi történik 20-25 év után?

Vannak már példák, amiket ilyenkor érdemes lehet megnézni. Ilyen volt a 90-es évek elején Németországban indított "1000 tető" program, amit a szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium finanszírozott, és 70%-os támogatást adott az akkor még nagyon borsos árú napelemes rendszerre. Az egyik német egyetem épp ennek járt utána (a PV Magazine pedig megírta), hogy mi a helyzet az akkor telepített rendszerekkel. Néhány meglepő eredményt találtak.

Minimális napelem degradáció

A Chemnitz-i Egyetemen összesen 102 rendszert vizsgáltak meg, ami a 90-es évek "1000 tető" programjában került kiépítésre. Az egyik érdekesség, hogy a napelemek többsége ma is 90-95%-os teljesítményt hoz. Azaz a napelem gyártók által 80%-os, 20-25 évre szóló teljesítménygarancia valójában egy óvatos vállalás, a szilícium degradációja a gyakorlati tapasztalatok alapján jóval a várt 1% alatt van. Voltak olyan gyártók, akik moduljainál magasabb visszaesést mértek, de még ott is 80% felett voltak, és a vizsgálatok szerint még legalább 5 év működés ma is elvárható a legtöbb napelemtől.

Ma is működő inverterek

Ami még meglepőbb volt, hogy az inverterek is meglepően jól tartották magukat. Az esetek felében még ma is, 20-23 év távlatában is működik az eredeti inverter. Itt gyártónként azonban nagy volt a szórás: a Siemens invertereinek 80%-át kellett már cserélni, az SMA invertereknél 53%-ukat. Ez utóbbi már összhangban van a mai elvárásokkal is. Néhány, ma már nem is ismert gyártó (ASP és UFE) invertereknek például mindegyike azóta is működik, azaz 0% volt a cserearányuk. Összességében tehát invertereknél továbbra is jobb 10-15 évre tervezni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a 20 éves élettartam egyáltalán nem lehetetlen, mégha el nem is várható.

A ma is működő rendszereket természetesen eszük ágában sincs gazdáinak lecserélni: már sokszorosan megtermelték a bekerülési árukat, "enni nem kérnek", azaz további költséget - amíg az inverter bírja - nem jelentenek, gyakorlatilag valóban ingyen termelik a várt időn túl is az áramot. Sőt, egy inverter cserével - még ha csak 80-90%-on termelve is - megérheti tovább üzemeltetni. És a mai gyártású modulok, az elmúlt húsz év tapasztalatait hasznosítva és lényegesen jobb laminálási anyagokkal várhatóan felül is múlják majd a 90-es évek napelemeit.

Forrás: napelemek.blog.hu





Napelemes és napkollektoros rendszerek!
(2014. április 23.)





Milyen fűtési rendszert szereljünk?
(2014. Január 12.)

Nézzük a tényeket!

Fűtés-gépészeti beruházási költségek 70m2 re számolva 2011-es árakon az alábbi forrásból: http://www.villamos-futes.hu/fogyasztas.html

Pellet fűtés: 3 850 000 Ft
Geotermikus fűtés Víz-Levegő: 3 541 000 Ft
Földgáz: 1 824 000 Ft

Szeretnénk egy tévhitet eloszlatni: A napelemekkel, napkollektorokkal kapcsolatban általában a megtérülés gondolat párosul. Ez azért lehet így, mivel egyfajta luxusnak számít. Ha ezt a megtérülést a fenti beruházásokhoz párosítjuk, akkor ott is felmerülhet a megtérülés gondolata. Tehát egy hagyományos gázfűtésnél, ami mai áron közel 2MFt nem számolunk megtérülést, mivel ez egy passzív rendszer - de ugyanúgy be kell rá ruháznunk-, ellenben egy aktív napelemes rendszernél számolhatunk megtérüléssel.

Ha egy új házról gondolkodunk, akkor a klasszikus elképzelések meg sem kérdőjelezik a fűtés-gépészeti elképzelések nélkül egy ház felépítettségét. Pedig az egész konzervatív fűtésgépészetet kidobhatjuk, úgy hogy teljesen vagy részben napelemes rendszert telepítünk, és ezzel egy teljesen intelligens "okos" megoldást alakítunk ki az otthonunk meleg-ellátásának érdekében.

Az ismerőseimnek fel szoktam tenni egy kérdést: Napkollektor vagy napelem? Erre a válasz "egyiksem" szokott lenni.

Nézzük optimálisan a dolgokat! Egy 4fős család napkollektoros meleg víz ellátása, egy új két-hőcserélős tározóval teljes kivitelezésnél 400-500eFt körüli a költség. Ez a rendszer nem tud mit kezdeni a nyári hőtöbblettel, illetve télen kevés hőt tud szolgáltatni. Tehát a szakirodalom szerint a napkollektornak 50-60% az éves termelés, így a további energiát általában villannyal tudjuk pótolni.

Ahhoz, hogy könnyen számolhassunk, menjünk át a napelemes adatokhoz! Általában 4-5KWh árammennyiség egy klasszikus hajdú bojlerben elő tudja állítani a 60C hőmérsékletű vizet. Ha ezt megszorozzuk 365-tel, akkor 1460-1825 kWh áramszükséglet kell az éves melegvíz-ellátásomhoz. Egy 1,5kW-os napelemes rendszer éves termelése 1500KWh-t elérhet, melynek beruházási költsége 700eFt áron kivitelezhető. Ha a napkollektoros rendszert arányosítjuk a napelemes rendszerhez, akkor az ár 500eFt X 1,4 = 700eFt-ra jön ki, ugyan úgymint a napelemes rendszernél. Előnye a napkollektoros rendszerrel szemben: szerelése gyors, tiszta, nincs gépészeti macera, napelemek 25évig szolgáltatják az energiát, 10év után persze 10% avulásról beszélhetünk.

Ha fűtésben gondolkodunk, akkor nézzük a számításokat. Ma nagyon sokan divatból, hangulatból, olcsósága miatt telepítenek a jelen tanulmányban méretével azonos házba egy hordozható fatüzelésű kályhát, kandallót. Ez csak pár százezer forintos beruházást jelent.

Fentebb említettem, ha elhagyjuk a 2MFt-os gázfűtéses beruházást, akkor ebből az összegből építtethetünk egy 4KW-os napelemes rendszert 4800KWh éves termeléssel. Ha levonjuk az 1800KW termelést a meleg vízre, akkor marad 3000KWh-k a fűtés- kiegészítésre. Ez napi átlag 16,4KWh (180 nappal számolva), amely energiát fűtésemhez, egyszerű néhány 10eFt-os intelligens fűtőradiátor (ok) által még komfortosabbá tehetem.

Végkövetkeztetés:
Ha van egy 12MFt-os új 70m2 házam, és hagyományos gázfűtéssel szerelem, vagy a fent említett 2MFt-os napelemes rendszerrel akkor 10év után a házam bekerülési költsége 10MFt-lesz mivel ennyi idő alatt a napelemes rendszer megtérül, ellenben a gázfűtéses rendszer nem térülhet meg passzív jellegénél fogva.

Ha a fűtési költségekkel is számolunk, akkor a 10év gázköltségem a megjelölt forrásom szerint 2,39MFt tehát a házam 10év után 14,39MFt összköltségre rúg!

Ha a napelemes, kandallós verziót számítjuk akkor 20 tonna fa 10 évre vetítve 500eFt tehát a házam 10,5MFt-t tesz ki.

Tehát érdemes elgondolkodni milyen beruházást választok!

E gondolatokkal kívánunk mindenkinek Boldog Új évet!

www.zoldmegoldasok.hu




Tiszta energia Magyarországon is - Zöldbe borul az ország?
(2012. Március 7.)

Ahogy az sok nyugati "vívmánnyal" kapcsolatban már korábban tapasztalható volt, a zöld energiabeszerzés lehetősége is elért hazánkba. Mind lakossági, mind vállalati körben elérhető már a tiszta energia ellátás Magyarországon, de várhatóan nem fog zöldbe borulni az ország, és nem csak a fizetőképes kereslet hiánya miatt.

Az elmúlt időszakban jelentős termékfejlesztés ment végbe a hazai áramszolgáltatók körében. Egyre több áramkereskedő tart portfóliójában zöld terméket, vagyis tisztán megújuló energia forrásból származó áramot.

E termékek elsődleges célja, hogy választható alternatívát biztosítson a környezettudatos fogyasztók számára, akik a normál piaci árnál hajlandók és képesek többet áldozni arra, hogy az általuk elfogyasztott energia tiszta forrásból származzon. Tekintettel arra, hogy a megújuló energiák többsége jelenleg még drágább, mint a hagyományos energia, ezen termékek sikerének többsége nagyban függ az adott piac fizetőképes keresletétől, ami előrevetíti azt is, hogy a magyar piac nem feltétlenül a legelőnyösebb terület a zöldáram-értékesítés számára.

Az áramszolgáltatást kevésbé ismerők számára érdemes tisztázni, hogy ezen termékek választása nem azt jelenti, hogy az áramkereskedőnk közvetlenül egy szélerőművel köti össze az fogyasztási helyünket, hanem vállalja azt, hogy az általunk elfogyasztott energiának megfelelő mennyiséget zöld forrásból vásárol meg a piacon. Ezt minden zöld termék esetében tanúsítvánnyal is alátámasztják.

Fontos azt is látni, hogy mára az Európai Unió területén szinte minden polgár fogyaszt zöld áramot, hiszen a Közösség célkitűzései között szerepel a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Az Európai Unió tagországai vállaltak, hogy közösen 2020-ra a Közösség teljes energiafogyasztásának 20%-át megújuló forráson biztosítják majd. Magyarország ebből a vállalásból az ország adottságait és teljesítőképességét figyelembe véve 13%-os hivatalos vállalás mellett 14,65%-os részarányt célzott meg. Az áramfogyasztáson belül a megújulok aránya jelenleg 6-7% körüli, ami az ország 2020-as megújuló vállalásait tartalmazó Nemzeti Cselekvési Tervben (NCsT) az évtized végére fokozatosan 10,9%-ra növekszik majd.



A hazai zöldáram-termelésen belül a biomassza dominál, a megtermelt tiszta energia 65%-a köthető ehhez az energiaforráshoz, míg további jelentős szerep jut a szélenergia számára is. A többi tiszta technológia részaránya a hulladékégetés kivételével nem haladja meg az 5%-ot a "megújuló" áramtermelésen belül. A megújulók túlnyomó többsége hazánkban termelési támogatásban részesül, vagyis a piaci árnál magasabb szinten köteles a rendszerirányító, amely ezt követően minden egyes szolgáltatóra értékesítés-arányosan allokál az átvett zöld áramból. A támogatást a fogyasztók közvetlenül az áramszámláikon keresztül fizetik meg.



Zöld tarifák Magyarországon

Az Elmű-Émász csoport tavaly ősszel hirdette meg zöld tarifáját, amin keresztül az egyetemes szolgáltatói ellátásra jogosult ügyfeleinek ajánlott fenntartható áramellátást. A társaságcsoport az energiadíjban plusz 10%-os felárért vállalta, hogy zöld áramot visz a háztartásokba. A termék mögött álló energiaforrás a társaságcsoporthoz tartozó két kisebb vízerőmű. A Portfolio.hu megkeresésére Boross Norbert, a társaság kommunikációs igazgatója elmondta, hogy eddig százas nagyságrendű ügyfelük igényelte zöld tarifát, közülük is a lakossági fogyasztókhoz képest túlsúlyban vannak a kisebb cégek, vállalkozások, amelyek számára PR-értéket is képviselhet egy ilyen döntés. A lakossági körben ezzel az Elmű-Émász az egyetlen szolgáltató, amely zöld energiát kínál a fogyasztók számára.

A nem lakossági szegmensben már érdemben szélesedik a piaci kínálat. Az energiakereskedők többsége megfelelő mértékű igény esetén képes zöldárammal kiszolgálni a vállalati szegmenset, több piaci szereplő már kifejlesztett termékként is tart "zöldenergiát" szolgáltatási portfóliójában. Az E.ON már az elmúlt évben kínált zöld áramot nagyobb fogyasztóinak. A társaságnál lehetőség van a teljes igényelt árammennyiséget tiszta forrásból fedezni, de fogyasztói igény esetén lehetséges az is, hogy az elfogyasztott energiamennyiségnek csak egy meghatározott részét, mondjuk 50%-át biztosítsa a szolgáltató zöld forrásból. A társaságnál a Portfolio.hu megkeresésére elmondták, hogy egyelőre csak a vállalati szegmensnek kínálnak zöld energiát, de vizsgálják a lakossági értékesítés lehetőségeit is. Az elmúlt hónapban a nemzeti bajnok MVM jelent meg a piacon zöld termékével. A társaságcsoporthoz tartozó MVM Partner szintén a vállalati szegmens célozta meg Zöldáram termékével.

Mindenkinek zöld áramot!!!

A versenypiaci zöld termékek esetében pontos felárat nem hoznak szívesen nyilvánosságra a kereskedők, és az igényelt mennyiség tekintetében a kiajánlott ár változhat is, de közelítő értéknek irányadó lehet, hogy az egyetemes szolgáltatói körben plusz 10%-os felárat kalkulált az Elmű-Émász fogyasztói számára, amely prémiumot vélhetően a versenyképességi szempontokat is szem előtt tartó vállalti szegmens sem halad meg.

Alapvetően az ember azt gondolná, hogy hazánkban a zöldáram terjedésének egyik leghangsúlyosabb gátja a fogyasztóképes kereslet hiánya, avagy a környezettudatos fogyasztói hozzáállás. Ez a megállapítás jelenleg meg is állja a helyét, azonban érdemes kitérni a kínálat viszonylagos szűkösségére is.

Szabad piaci környezetben a fent valószínűsített árszintek mellett jelentősebb fogyasztói igényt már meglehetősen nehéz lenne kielégíteni hazai forrásból, hiszen a megújuló kapacitások túlnyomó többsége jelenleg az ún. KÁT-mérlegkörben termel, amelyben az átvétel a piacinál jelentősen magasabb áron történik, vagyis a megújuló kapacitások csak egy igen kicsi részének, a támogatott körből már kikerült erőművi egységeknek éri meg, hogy zöld terméküket a szabad piacon terítsék. A kötelező átvételi rendszeren (KÁT) belül jelenleg egy kilowattórát (energiadíj) 30 forint körüli szinten lehet értékesíteni, míg az egyetemes szolgáltatói körben kínált zöld tarifa a 25 forintot sem éri el, a nagyobb (versenypiaci) fogyasztók körében pedig szinte bizonyosan 20 forint alatt marad. A kínálat bővítésére további megoldás lehet a zöld áram importja, erre már jelenleg is van példa.

Összességében tehát elmondható, hogy jelenleg még igen fejletlen Magyarországon a zöldenergia-értékesítés piaca, a keresletet nem egy össztársadalmi igény, hanem sokkal inkább marketing szempontok vezérlik, és a szolgáltatók oldalán is inkább az érződik, hogy elsősorban saját PR-értékük növelése érdekében foglalkoznak tiszta energia értékesítéssel, legalábbis a kampányok ellenére eddig elért ügyfélszámok és volumenek nehezen teszik indokolttá egy zöld termék portfólióban tartását. Jelentős fejlődésre a termelői szegmens szélesedésével (támogatott körből való kikerülésüket követően), illetve a környezettudatos társadalmi igény felerősödését követően lehet számolni, de fogyasztói szemmel addig is megnyugtató, hogy már Magyarországon is elérhetővé vált a tiszta energia beszerzés lehetősége.

forrás: Portfolio




Napenergiát hasznosító pályázat indul közel 3 milliárd forint értékben
(2011. Október 12.)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati melegvíz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére.

A forrást a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. október 12-én, Kaposváron.

A használati melegvíz előállítására, épületek fűtésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot. A támogatható tevékenységek közé tartozik – a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer és annak telepítése is. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatás nyerhető el. A munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy a meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentését, valamint energiahatékonyságának javítását célzó rendszerek telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelező végezheti el. A vállalkozások a kivitelezok.emi.hu oldalon regisztrálhatnak.

A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatok 2011. október 25. és 2011. december 31. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A pályázatok elbírálása a benyújtás sorrendjében, szakaszos rendszerben történik. A pályázati felhívás 2011. október 12-én, a pályázati útmutató, illetve mellékletei és egyéb kapcsolódó információk ezt követően a http://zbr.kormany.hu/ oldalon, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu) érhetők el.



Példaképpé válhatnak a vállalatok: fókuszban az energiahatékonyság
(2011. Szeptember 20.)

Megkezdődött az Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat (EKP) előkészítése, az érdeklődő vállalatok a pályázat során tesztelhetik energiahatékonyságukat, elnyerhetik az "Energiatudatos vállalat" címet, amennyiben elkötelezettek az energiaracionalizálás iránt - közölte a Virtuális Erőmű Program (VEP) Iroda az MTI-vel.

A közlemény ismerteti: a jövő generációinak boldogulása azon múlik, hogy képesek lesznek-e úgy élni, fogyasztani és termelni, hogy ezzel nem zsákmányolják ki a természeti erőforrásokat. Jövőnk záloga a fenntartható fejlődés biztosítása; ennek talán legfontosabb módja az energiafelhasználás visszaszorítása az élet minden területén. A lakossági és közületi energiamegtakarítási lehetőségeken kívül nemzetközi tanulmányok szerint hatalmas potenciált rejt a vállalkozási szféra is.

Kedden, az Országgyűlés fenntartható fejlődést szolgáló testületeinek védnöksége alatt, a tudományos élet, a szakigazgatás, a társadalmi szervezetek és példakép vállalatok összefogásával, a vállalkozások energiatudatosságának elősegítése érdekében elindult az EKP előkészítése. "Energiahatékony vállalat" az a vállalkozás lehet, amely már konkrét megtakarításokat tud számszerűsíteni, és bevált gyakorlatát másokkal is megosztja. A "Példakép vállalat"-tól elvárható, hogy aktívan közreműködjön az energiahatékonysági módszerek elterjesztésében és mások motiválásában, szemléletváltásában.

Az EKP szorosan együttműködik a Virtuális Erőmű Programmal (VEP). A pályázatot 2011. október második hetében hirdetik meg, amit november végén egy félnapos konferencia követ, az eredményhirdetésre és a díjak átadására pedig az energiahatékonysági világnapon, 2012. március 6-án kerül sor. A munkát a közlemény szerint az energiahatékonyság iránt elkötelezett, országosan elismert szakemberek, vállalatok, szakmai és társadalmi szervezetek támogatják.

forrás: Portfolio




Napkollektoros rendszer a győri uszodában
(2011. Szeptember 08.)

A medencevíz fűtését és melegen tartását segíti a 60 négyzetméteres napkollektoros rendszer, amely a számítások szerint 7-8 év alatt megtérül.

Kedden megnyílt a felújított győri uszoda, amely a közelmúltban elhunyt legendás öttusa mesteredző, Magyar Vilmos nevét vette fel. A munkálatok során megújult az egykori GYÁÉV-uszoda épületének homlokzata, a földszinten kicserélték a nyílászárókat, álmennyezetet alakítottak ki, felújították a szolgáltató egységek tereit. A főbejárattal szemben lévő pénztár eltűnt, helyén a névadó Magyar Vilmos emléktáblája köszönti a vendégeket. A papíralapú jegyeket kis karórák váltották fel, amelyeket a belépőkapuhoz érintve mindenki csak oda léphet be, ahová jegyet váltott - jelezte korábban az önkormányzat.

Emellett megújult az épület szellőzőrendszere, a földszinten működő berendezéseket pedig korszerűbbekre és “árvízbiztosra” cserélték, az érzékenyebb elektronikus eszközöket pedig az emeletre helyezték át. (Árvíz esetén ez a rész szinte mindig víz alá kerül.) Az uszoda tetejére 60 négyzetméternyi napkollektor került, ami segíti a medencevíz fűtését, illetve melegen tartását. Ezzel a megoldással az épületben évente 5-6000 köbméter földgázt lehet megtakarítani, így a napkollektoros berendezés költsége a számítások szerint 7-8 év alatt megtérül - közölték korábban, jelezve: a felújítás mintegy 150 millió forintos költségének legnagyobb részét a technológia korszerűsítésre fordították.

forrás: mti




Így kaphatsz 4-6 milliót házfelújításra
(2011. Augusztus 16.)

Hétfőtől lehet pályázni az energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében nyújtandó támogatásokra. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési program forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítésből származó bevételek biztosítják.

Tulajdonosok és lakóközösségek is pályázhatnak a hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex - energiahatékonysági felújítást és megújuló energia felhasználást ösztönző - energetikai korszerűsítésére. A támogatható tevékenységek közé tartozik egyebek mellett a nyílászárók cseréje, beépítése, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, a hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati melegvíz-rendszerek felújítása, átalakítása. E célokra lakásonként legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti.

Az új építésű otthonok támogatásának célja az, hogy az épületek A vagy A+ kategóriás energetikai besorolást érjenek el. A kiíráson természetes személyek és építtető, gazdálkodó szervezetek juthatnak négyzetméterenként 40-60 ezer, de lakóegységenként legfeljebb 4-6 millió forint pályázati forráshoz. A támogatható tevékenységek köre megegyezik a felújításokéval.

A beruházások csökkentik az épületek energiafogyasztását, a lakók, lakóközösségek rezsiköltségeit. A kötelező előírásoknál energetikailag hatékonyabb építési eljárások ösztönzése emeli az ingatlanok forgalmi értékét, kvalifikált munkahelyek teremtéséhez járul hozzá az építőiparban.

A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású. A pályázatokat 2011. augusztus 15. és 2011. október 30. között, vagy a keret kimerüléséig lehet benyújtani. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felfüggesztheti a konstrukciót, ha a vártnál nagyobb mennyiségben, a felhasználható forrásokat meghaladó támogatásra érkeznének pályázatok.

A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram pályázati felhívása, a Pályázati útmutató és mellékletei az Energiaközpont Nonprofit Kft. honlapjáról (www.energiakozpont.hu) érhetők el.

Támogatott felújítások:
  • Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, beépítéses
  • Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
  • Homlokzatok és födémek hőszigetelése
  • Meglévő, hagyományos energiaforrással működtetett (gáz, szén, elektromos áram) fűtési és használati melegvíz rendszerek felújítása, korszerűsítése, átalakítása
  • Hővisszanyerős szellőzési rendszer létesítése
  • A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások
forrás: Pénzcentrum




Tovább forr a zöldenergia-piac

Világszerte nõtt a megújuló energia piacán történt üzletkötések száma, összértéküket tekintve mégis 33,4 milliárd dollárra estek vissza a 2009. évi 48,8 milliárd dollárhoz képest. Elsõsorban Észak-Amerikában tapasztalhatunk jelentõs fellendülést, ahol a 181 ügylet során elköltött 13 milliárd dollárral közel azonos értékben kötöttek üzleteket, mint Európában 2010-ben - derül ki a PwC Üzletkötések a megújuló energia piacán címû tanulmányából.

Elõtérbe kerül az energiahatékonyság
Nemzetközi szinten az energiahatékonyságot célzó üzletkötések száma megháromszorozódott. Számszerûsítve ezek az üzletek 3 milliárd dollárral, azaz 11%-kal képviseltették magukat a megújuló energiákkal kapcsolatos ügyleteken belül, megelõzve ezzel az elmúlt év vezetõ piaci szegmensét, a vízenergiát. Összességében a szél- és napenergia területe továbbra is meghatározója az ágazatban kötött ügyleteknek. További fontos változás a korábbi évekhez képest, hogy az amerikai és francia atom-energiatermelõ-, illetve technológiai cégek piaci tevékenysége a szél- és napenergia ágazatok felé mozdul el. Ezzel a vállalatok célja, hogy tovább bõvítsék az alacsony karbonszintet célzó kínálatukat. Erre vonatkozóan Russel Lambert, a PwC üzlettársa és a magyarországi energia iparági csoportjának vezetõje a következõket mondta: "Az atomenergia termelõ cégek ilyen irányú lépéseinek hátterében elsõdlegesen a diverzifikáció áll. A Japánban kialakult nukleáris helyzet nyomán egyértelmûvé vált, hogy fel kell mérni az energiatermelési portfóliót. Mindez nem állítja le teljes mértékben az atomerõmûvi beruházásokat, rövidtávon azonban tovább ösztönözheti a nukleáris cégeket, hogy a megújuló energiák irányába mozduljanak el."

A tranzakciók száma nõtt a "zöld prémium" csökkenése mellett
A tranzakciók számának növekedése ellenére a megújuló energia piacán kötött üzleteken elérhetõ "zöld prémium", - amely azt a többlet árat jelenti, amit a befektetõk hajlandók voltak fizetni olyan cégekért, amelyek a megújuló energiák ágazatban rendelkeznek termékekkel- egyre csökken. Ez a jelenség részben az eladóknak árakkal kapcsolatos elvárásainak mérséklõdésére, részben pedig a piac fokozódó stabilitására vezethetõ vissza.

Magyarország: A megújuló energia részarányának jelentõsebb növekedése csak hosszabb távon várható
Radványi László, a PwC magyarországi energia iparági csoportjának vezetõ menedzsere az alábbiak szerint jellemezte a jelenlegi magyarországi helyzetet: "Magyarországon az üzletkötéseket tekintve a legutóbbi idõszakban elsõsorban az MVM tranzakciója említhetõ, amely a 2009-ben indult szélerõmû projektje keretében vásárolta fel a Hungarowind Szélerõmû Üzemeltetõ Kft-t.

A megújuló energia részesedése Magyarországon 2010-ben a teljes elõállított energián belül 7,4% volt. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a tervezett 2020-as részarány 14,65% a bruttó energiafogyasztás 7,6% becsült növekedése mellett. A tervezett növekedés szerint a 2015-ig 0,9%-al nõne a részarány a bruttó energiafogyasztás 8,3% elõre jelzett emelkedése mellett, míg 2015-2020 között további 6,35%-al 0,7%-os bruttó energiafogyasztás csökkenés mellett.

Mindezek alapján a hazai piac élénkülésére elsõ sorban 2015 után lehet számítani, ennek azonban elengedhetetlen feltétele a jelenlegi eljárások egyszerûsítése, és a megfelelõ szabályozási, illetve támogatási rendszer kialakítása."

forrás: portfolio.hu / 2011.május 5




Új verseny a régióban - Egyre zöldebb mindenki

Azt, hogy a jövõ épületei, irodaházak, üzletközpontok, ipari létesítmények, egyéb ingatlanok és nem utolsó sorban a lakások is, egyre energiahatékonyabbak lesznek, és egyre energiahatékonyabbnak kell lenniük, az mára már csak nagyon kevesek számára nem világos az ingatlanpiacon. A bérlõk és a befektetõk közül egyesek már most is, de a jövõben egyre többen helyezik elõtérbe a minõsített épületeket. A fejlõdési folyamat és a verseny pedig megindult a regió országai között is, ahol Magyarország, ellentétben az ingatlanpiac más szegmenseivel, elõkelõ helyen áll a versenytársai, a lengyel és a cseh piac mellett. A rajtnál most jó pozícióban vagyunk, ugyanis amellett, hogy már eddig is több minõsített épülettel rendelkezünk, jelenleg szinte minden fejlesztés alatt lévõ budapesti kereskedelmi ingatlan céljai közt szerepel BREEAM vagy LEED minõsítés megszerzése. Érdemes lenne ezt a jó pozíciót végre megõrizni.

2011. május 19-én második alkalommal rendezi meg ingatlankezeléssel, ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó konferenciáját a Portfolio.hu. Az Ingatlanüzemeltetés és Energiahatékonyság címû eseményen a vagyonkezelõi, ingatlankezelõi és üzemeltetõi piac legfontosabb szereplõi gyûlnek össze ismét. Regisztráljon Ön is az eseményre! Manapság a világban, jellemzõen a legfejlettebb gazdaságokban kialakult már több értékelési rendszer is, melyek ugyan különbözõ kritériumokkal, de végeredményben ugyanazt az energiahatékonyság növelést célozzák meg. Ilyen minõsítési rendszerek például, a jellemzõen az Egyesült Királyságban alkalmazott BREEAM (BRE Environmental Assessment Method), az USA-ban elterjedt LEED (Leadership in Energy and Environmental Design), a német DGNB, az ausztrál Green Star, vagy a Japánban használt CASBEE, derül ki a KPMG kutatásából. Hazánkban, és úgy általában a régiónkban, egyelõre csak a BREEAM és a LEED terjedt el, és nagy valószínûséggel a transzparencia és a könnyebb kommunikáció érdekében várhatóan nem is érkezik újabb a piacra. Ami pedig mindezek tudatában jogosan merülhet fel kérdésként, de válasz egyelõre még nincs rá, hogy vajon mikor egyesítik egy rendszerbe az összes szabványt, hogy így átláthatóbb legyen a piac minden szereplõje szempontjából az ingatlanok energiahatékonysága.

LEED minõsítés legfontosabb céljai
  • Alacsonyabb üzemeltetési költségek elérése
  • A hulladékok szelektálása és csökkentése
  • A víz- és energiafelhasználás visszaszorítása
  • Egészségesebb és biztonságosabb környezet megteremtése
  • Az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátásának mérséklése
  • A tulajdonos elkötelezettségének bizonyítása a környezetgazdálkodás és társadalmi felelõsségvállalás területén
Minõsítési sztályzatok: "Certified", "Silver", "Gold" vagy "Platinum"
A fejlesztõk és a bérlõk mellett azonban a befektetõk üzleti szempontjai is lényegesek. Az õ oldalukról nézve a zöld fejlesztések vonzóbbak, de ha ma még nem is, a jövõben mindenképp azok lesznek. Az õ esetükben is érdekes a CSR, amely minden szereplõ szempontjából elmondható, valamint a zöld alapok mellett a várhatóan az átlagosnál alacsonyabb jövõbeni fejlesztési költségek. Mindezek mellett egy dolog azonban bizonyos, hogy a tanúsítványok nem írják felül a legfontosabb ingatlanpiaci tulajdonságokat a lokációt és az infrastruktúrát. A hatékonyság fontos lesz, egyre fontosabb, de egy mindentõl távol esõ, rossz megközelíthetõségû épület bármennyire is energiatudatos, nem versenyezhet a megfelelõ helyen fejlesztett versenytársaival.

BREEM minõsítés legfontosabb céljai
  • Energiatakarékos üzemeltetés
  • Gépészeti rendszerek összhangja a BREEAM szerint
  • Speciális homlokzati rétegrend, anyagok, üvegszerkezetek, illetve berendezések
  • Tetõszinteken napkollektorok a használati melegvíz-ellátás biztosítására
  • Esõvíz felhasználása öntözéshez, a WC-k, piszoárok öblítéséhez
  • Maximális természetesfény-ellátás
  • Biciklitároló és ehhez kapcsolódó zuhanyzó, öltözõ
  • Fényérzékelõ villanykapcsoló
Minősítési ostályzatok
A tanúsítvány 2.2-es változatában 69 pontot lehet maximálisan elérni, és az elért eredménytõl függõen, Megfelelt, Bronz, Ezüst, Arany vagy Platina kategóriákat lehet elérni (26 pont alatt nem jár minõsítés).

A hazai és a régiós versenytársak zöld minõsítéssel rendelkezõ projektjeinek teljes listájának elkészítésére a KPMG tanácsadója Thomas Kimber tett kísérletet, hangsúlyozva, hogy mivel hivatalos összegzések jelenleg még nem léteznek, ezért csak azok az épületek kerülhetnek be, amelyek ezt megfelelõen hirdetik is. Ugyanakkor hozzátette, hogy léteznek olyan energiahatékonyan üzemelõ ingatlanok is, amelyek nem rendelkeznek minõsítéssel, mint például hazánkban a Telenor székháza, vagy az egyre népszerûbb passzívházak.

forrás: portfolio.hu / 2011.április 22




Zöldtámogatási rendszer kell

Még az Európai Unióban sincs egység a megújuló forrásokon alapuló villamosenergia-termelés ösztönzését szolgáló támogatási rendszerek tekintetében. Igaz, bizonyos tendenciák megfigyelhetõek. Magyarország 2012. január 1-jével lépteti életbe új támogatási rendszerét; a tét óriási, az új szisztémától függ ugyanis a megújulók fejlõdését 2020-ig meghatározó cselekvési terv finanszírozhatósága, tehát megvalósíthatósága - olvasható az ING Bank elemzésében. Az Európai Unió 27 tagállamából ma húszban mûködik tisztán kötelezõ átvételi rendszer. Hat ország zöldbizonyítvány-rendszerrel (is) rendelkezik, egy országban pedig adókedvezménnyel operálnak - állapítja meg a megújulók támogatási gyakorlatát vizsgáló friss elemzés. "A kép ennél persze árnyaltabb, hiszen ha a részleteket (is) vizsgáljuk, rögtön kiderül: a 27 ország 27-féle rendszert jelent" - mondja Kilyénfalvi Béla, az ING Bank Magyarország ügyvezetõ igazgatója, hozzátéve, hogy az EU nem alkalmaz kötelezõ érvényû elõírást, a tagok maguk dönthetnek.

A kötelezõ átvételi rendszereknek két alaptípusa ismert: a fix átvételi tarifás, illetve az átvételi prémiumos. Elõbbi keretében a megtermelt villamos energiát egy elõre meghatározott, fix egységáron veszik át a termelõktõl, utóbbi esetében viszont prémiumot kapnak, a piaci villamosenergia-ár felett. Utóbbinak is többféle változatát alkalmazzák: Hollandiában például "lebegõ" prémiumos rendszert vezettek be, ahol a fizetendõ prémium a piaci ár függvényében változik, Spanyolországban az elérhetõ kompenzáció mértéke egy minimális és egy maximális érték között változhat, Dániában pedig a prémium mértéke egy aukciós eljárás során alakul ki, és a legalacsonyabb prémiumot ajánló befektetõ kapja meg a fejlesztés jogát.

forrás: ING / 2011.április 21